Hírek|

A klímastratégia kiemelt célja „a jelen generáció szemléletváltása és a jövő generáció szemléletformálása”, amiért a pedagógusok igen sokat tehetnek. Annak érdekében, hogy minden pedagógus számára elérhető legyen a klímastratégia által feltárt tudás, egy online tréninget hirdetett meg az Önkormányzat, melyen több mint 50 pedagógus vett részt képviselve az óvodákat, általános és középiskolákat.

A tréning célja a zuglói klímastratégia fontos témaköreinek megismertetése, valamint a klímavédelemhez és a fenntarthatósághoz kapcsolódó pedagógiai jó gyakorlatok bemutatása és megosztása volt.

Kezdésként a résztvevők Beleznay Éva építész-várostervező, vezető fenntarthatósági szakértő előadásából ismerhették meg, hogy „Mit tárt fel a klímastratégia a környezeti nevelők számára”.

Ezt követően Csikai Mária, a Polgármesteri Hivatal Pályázati Osztályának projekt menedzsere mutatta be a kerületi fenntarthatósági projektek pedagógusok számára is alkalmazható jó gyakorlatait. Ennek során kiemelte, hogy Zugló Önkormányzata a TISZTA LEVEGŐT! AWAIR projekt keretében elindította a levegőtisztasággal, levegőminőséggel foglalkozó szemléletformáló tevékenységeit, melynek célja, hogy az itt lakók és a sérülékeny csoportok megfelelő ismereteket kapjanak a levegő állapotáról (további részletek a  https://levego.zuglo.hu/ oldalon). Ez különösen fontos témakör a nevelési és oktatási intézmények számára, hiszen a gyermekek veszélyeztetett csoportnak számítanak. Emellett bemutatta a zöld életmódváltás segítő tanácsokat és egy online térképet is tartalmazó Zuglói Ökotérkép honlapot (a következő linken érhető el: https://www.zugloiokoterkep.hu/).

Az előadásokat követen három online csoportszobákban (óvodák, általános iskolák és középiskolák) folytatódott a közös munka és a tapasztalatok megosztása.

Jó gyakorlatok az óvodákban

A csoportos beszélgetés során a résztvevő óvodapedagógusok egy interaktív felület (Google Jamboard) segítségével számos jó gyakorlatot, kezdeményezéseket és az ezekkel kapcsolatos tapasztalataikat osztották meg egymással a klímastratégia hat témakörébe csoportosítva. A mintegy 52 megosztott jó gyakorlat között elhangzottak olyan kreatív megoldások, mint a közös madárodú készítés vagy rovarhotel kihelyezés, a vizes témahét megszervezése – ahol megbeszélték a gyerekekkel, hogy miről szól a víztakarékosság – vagy a komposztálás bevezetése.

Komposztálás az óvodában (Fotó: ZEÓ Hétszínvirág Tagóvoda)

Játékosan a víz körforgásáról

Az óvodák csoportszobában esőként a MIZUglónk Iroda képviseletében Király Zsuzsanna „Játékos oktatóanyagok a vízről kicsiknek és nagyobbaknak” című előadását hallgathatták meg a pedagógusok, melyben A Városi Vízkör projekt keretében elkészült, az oktatásban is felhasználható ismeretterjesztő anyagokat mutatta be. A projekt során fejlesztett, víz témájú oktatóplakátokkal, kisfilmmel és társasjátékkal színesen, játékosan mutatható be a víz útja, szerepe és jelentősége a mindennapjainkban.

A Városi Vízkör projektben készült kisfilm a körkörös vízgazdálkodásról

Fenntarthatóságra nevelés az óvodákban

A második előadást Süvegjártó Katalin, a Tihany tagóvoda nyugdíjas óraadó óvodapedagógusa tartotta. Az előadásból megismerhettük, hogy az óvodai fenntarthatóságra nevelésben milyen szerepe van a példaadásnak és a környezetvédelem jeles napjainak. Továbbá megtudhattuk azt is, hogy hogyan tudunk pozitív hatást gyakorolni a családok gondolkodásmódjára a gyerekeken keresztül.

Példa az ökológiai lábnyom fogalmának kreatív feldolgozására (ZEÓ Hétszínvirág Tagóvoda)

Az általános iskolák jó gyakorlatai

Az általános iskolák csoportszobában a kiscsoportos beszélgetés során a résztvevő pedagógusok az iskoláikban megvalósított jó gyakorlatokat, kezdeményezéseket és az ezekkel kapcsolatos tapasztalataikat osztották meg egymással a Klímastratégia hat fő témájához kötődően. Kollár Katalin a Mozgásjavító Általános Iskola gyógypedagógusa egy kerttel kapcsolatos példatárat osztott meg. Az ebben található feladatok abban segítenek, hogy a növényekkel való foglalatoskodás más tantárgyakba is beépülhessen, így segítségükkel akár matematika vagy akár angol órán is lehet “kertészkedni”. Számos kipróbált pedagógiai gyakorlat felmerült, mint például az iskolai „ökojárőrök” kinevezése, akik minden szünet után elzárják a nyitva maradt csapokat és lekapcsolják az égve maradt villanyt, a bolhapiac szervezése (megunt játékok csere-beréje), vagy iskolakert alapítása és gondozása.

Mit tanít nekünk Rák Oszkár?

Ez követően Egri Ágnes Júlia (Hajós Alfréd Magyar-Német Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola) pedagógus „Élmény alapú tanösvény a Rákos-pataknál” című előadása következett. A bemutató során a résztvevők megismerhettek egy saját tervezésű 6 állomásos Rákos-patakhoz köthető tanösvényt, amely egy kiváló eszköz a patak meglepően gazdag környezeti értékeinek (növény- és állatvilág) gyakorlati bemutatására. Az előzetesen Ágnes által végzett vízfelmérések során szitakötő lárva, kérész lárva, szövőtegzes, víziászka, árvaszúnyog, pióca, púpos szúnyog, kagylós rák is felfedezhető volt a mintákban, a patak gazdag biodiverzitását bizonyítva. Az említett eredmények is ösztönzően hatottak a tanösvény kialakítására. A tanösvényen Rák Oszkár vezetésével mehetnek végig az érdeklődők a különböző állomásokon, melyeket táblák jeleznek. Az ösvény 6 állomása különböző témákat mutat be, például a Rákos-patak történetét vagy a patak élővilágának különböző szereplőit (gyógynövények, állatok, fás és lágyszárú növények).  Az egyes állomásokhoz elsős, másodikos, harmadikos és negyedikes gyermekek számára korosztályonként kidolgozott feladatlapok is tartoznak. A tanösvény további részletei, valamint a tanösvényhez kötődő feladatlapok Egri Ágnes Júliánál érhetőek el.

„Hogyan lehet egy iskolának saját erdeje?”

A második előadás ugyancsak egy izgalmas kezdeményezést mutatott be. Bekényi Ádám, a Kaffka Margit Általános Iskola intézményvezetőjének előadásából a résztvevők megtudhatták, hogy „Hogyan lehet egy iskolának saját erdeje” illetve, hogy miként vehet részt egy iskola cselekvő módon a klímavédelemben, miként mélyíthető el a klímavédelemmel kapcsolatos tudás tapasztalati, élményközpontú módszerekkel. A Kaffka-erdő példáján keresztül bemutatásra került egy olyan jó gyakorlat, melynek során a gyermekek maguk is jelentősen tehetnek a fenntartható jövő érdekében, mindeközben megtapasztalva az erdő és a fák valódi értékét, szerepét. Az iskolában szokásos faültetési eseményeken felül további intézkedéseket láttak szükségesnek a Kaffka Margit Általános Iskolában, ezért egy erdőgazdaság és szakértők tapasztalataira építve kidolgozták saját fásítási programjukat. A projekt jelenleg kezdeti fázisban tart, az iskola azonban nagyon motivált és bíznak benne, hogy a program előrehaladtával a nagyobb irtások, fakitermelések következtében kivágott fák helyére az általuk ültetett és nevelt fák kerülhetnek. Céljuk a természetes egyensúly visszaállítása, a fás területek növelése.

A fásítási program során kiemelten fontos a szakemberek tanácsainak és javaslatainak követése. A kezdeményezés fontos eredménye, hogy a gyerekek tapasztalati úton ismerkednek meg a fásítási folyamatokkal, a fák életciklusával, és közvetlen közelről figyelhetik meg a facsemetéik növekedését.

Ültetés során fontos lépés a locsolás (Forrás: Bekényi Péter, intézményvezető, Kaffka Margit Általános Iskola)

A fásítási program további részleteiről, valamint az erdőgazdaság és a közreműködő szakemberek elérhetőségeivel kapcsolatban az előadónál, Bekényi Ádámnál lehet érdeklődni.

A középiskolák jó gyakorlatai

A középiskolák csoportszobában a kiscsoportos munka során igazán kiváló és már működő kezdeményezéseket osztottak meg a résztvevő pedagógusok. Frekot Erika, az Ady Endre Gimnázium igazgató helyettese és ökoiskola koordinátora elmondta, hogy a karácsonyi gyűjtés éppen most zajlik az újrahasznosítás jegyében az iskolai diákönkormányzat szervezésében. Már nem használt játékokat (pl. társasjáték, plüss állatok) gyűjtenek, és cipősdoboz akcióban is részt vesznek, továbbá egy állatmenhelynek is segítenek tartós állateledelek gyűjtésével. Varga László Zoltán (a Kaffka Margit Általános Iskola korábbi igazgatója) jó gyakorlatként osztotta meg a Föld-napja alkalmából megszervezett Föld-hete iskolai programsorozat ötletét, amely egy interaktív hét, benne a környezetvédelem témájára fókuszáló eseményekkel (kirándulások, növénykiállítás, tematikus programok). Emellett kiemelte a Pilisi Parkerdővel együttműködésben megvalósított programot, melynek során egy szurdokvölgy (Hiló-völgy) rendszeres megtisztításában vettek részt a gyerekek szervezett keretek között, ezzel megszabadítva egy természetes élőhelyet a hulladéktól.

Klíma- Vándortanösvény

Meghívott előadóként Bátyi-Földesi Dóra (Magyar Környezeti Nevelés Egyesület) bemutatta a Klíma- vándortanösvényt. Ez nem más, mint egy vándoroltatható játék és kísérletgyűjtemény, amelynek az a célja, hogy a klímaváltozással kapcsolatos ismereteket bemutassa gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt. A tanösvény a globális klímaváltozás mindennapi életünkre kifejtett hatását helyezi a középpontba, valamint gyakorlati példákkal cselekvésre késztet, alkalmazkodásra ösztönöz. Alkalmazható iskolai tanóra keretében, de például szakkörökön vagy rendezvényeken is.

A Klíma-Vándortanösvényt bemutatása (Bátyi-Földesi Dóra)

A tanösvény „kikölcsönzése” bárki számára lehetséges, Bátyi-Földesi Dóránál lehet érdeklődni e-mailben a klimatudatos@gmail.com címen, illetve az www.mkne.hu oldalon is elérhetőek lesznek az információk.

„SOS! Fél óra múlva helyettesítek!” avagy Kreatívan a klímaváltozásról

Fleisz Bálint az ABUD Mérnökiroda Kft. projektvezetője „Kreatívan a klímaváltozásról” című, fenntarthatóságról és klímaváltozásról szóló tematikus óraterveket tartalmazó kézikönyvet mutatott be előadásában. A tanároknak szóló kézikönyv és a segédanyagok osztályfőnöki, illetve helyettesítő órák mellett a szakkörökön vagy táborokban is jól használhatók és ingyenesen letölthetőek az alábbi oldalról.

Iskolában a levegőminőségről

Beleznay Éva előadásában Zugló egyik kiemelt témaköréről, a levegőszennyezésről mutatta be a témához kapcsolódó, interneten elérhető adatforrásokat, interaktív oldalakat és az azokhoz kapcsolódó, saját fejlesztésű tudásellenőrző segédanyagokat is. A megosztott anyagok segítségével iskolai keretek között feldolgozható a légszennyezettség témaköre, illetve a megosztott feladatlapok, mérési naplók és egyéb segédanyagok alapján például gyakorlati levegőminőség elemzési feladatok is elvégezhetőek.

Meghívás az Ady Endre Gimnáziumból

A csoportmunkát követően Frekot Erika igazgató-helyettes és ökoiskola koordinátor a Budapest XIII. kerületi Ady Endre Gimnázium (örökös ökoiskola) részéről felajánlást tett a pedagógusok és óvodai, valamint iskolai csoportok számára. Az örökös ökoiskola udvarán és zöld átriumában számos lehetőséget kínál pedagógusok számára tematikus tudásmegosztó alkalmak szervezésére és óvodás vagy diák csoportoknak változatos tematikus szabadtári foglalkozások megtartására. (További részletekért az intézmény nyilvános elérhetőségein lehet érdeklődni.)

Az örökös ökoiskola zöld átriuma (Forrás: Frekot Erika, ökoiskola koordinátor, Budapest XIII. kerületi Ady Endre Gimnázium)

Együttműködés a klímavédelemért

A képzésen a pedagógusok aktivitásának hála mindenki számos pedagógiai jó gyakorlattal, tapasztalattal és ötlettel gazdagodhatott. A beszélgetések és a képzést követő visszajelzések alapján határozott igény mutatkozik a pedagógusok közötti együttműködés és tapasztalatcsere további elősegítésére, ezzel támogatva a klímavédelem és a fiatalok szemléletformálása érdekében végzett elhivatott munkájukat.

Comments are closed.

Close Search Window
Skip to content