Hogy mi a közös a nyomtatott sajtóban, a moziban, a nemzetközi konferenciákban és a kereskedelemben? Az elmúlt években részben mind az internetre költöztek, amivel egyszerűbbé és gyorsabbá váltak, sőt, sokak szerint sokkal fenntarthatóbbak is lettek. Ha azonban megnézzük IT eszközeink energiaigényét és karbonlábnyomát, riasztónak tűnhet, hogy csak az internet szén-dioxid kibocsátását Törökország fosszilis energiahordozókból származó kibocsátásával megegyezőnek becsülik, és ez a kibocsátás évről-évre csak nő. Fenntarthatóbb számítógép és internethasználattal azonban mi, a mindennapi felhasználók is tehetünk azért, hogy munka vagy filmnézés közben kevésbé károsítsuk a klímát és a környezetünket.
Nyersanyag – és energiaigényes informatikai eszközök
Informatikai eszközeink többsége úgynevezett konfliktusos ásványokat tartalmazó alkatrészekből épül fel, amelyeket vitatott körülmények között bányásznak, elsősorban a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Afganisztánban és Kolumbiában. A bányászat miatt gyakoriak a fegyveres konfliktusok, az ellenőrizetlen cégek miatt pedig jellemző a korrupció és a kényszermunka. A kaotikus körülmények között nehéz ellenőrizni a folyamatok környezeti hatásait, az energiahatékonysági célok is háttérbe szorulnak.
A ritkafémek mellett a laptopok és számítógépek sok értékes nyersanyagot tartalmaznak. Ha rövid élettartamú gépeket vásárolunk, vagy pár évente lecseréljük eszközeinket, akkor ezek az anyagok nehezen hasznosítható hulladékká válnak. Ezzel további nyersanyagkitermelést, szállítást és energiahasználatot generálunk.
Az online világ elérhetőségét biztosító hatalmas szerverközpontok folyamatos működése csak állandó hűtés mellett lehetséges. Minden egyes Google keresés és minden lejátszott videó plusz hűtési igényt generál, amit sokszor csak 4-5 méteres, energiaigényes hűtőtornyokkal vagy a természetes víztesteket károsító vízhűtéssel lehet biztosítani.
Tudatos számítógép és internethasználat
Ha új laptopot készülünk vásárolni, érdemes ellátogatni az angol Ethical Consumer, azaz az Etikus Fogyasztó non-profit szervezet oldalára, ahol a gyártókat különböző fenntarthatósági és etikai kritériumok mentén értékelik. Itt tudunk a számunkra fontos szempontok – például a klímavédelem, méltányos kereskedelmi gyakorlatok vagy a termékek várható élettartama – alapján új laptopot választani.
A tech óriások által gyártott okostelefonok, laptopok és egyéb kütyük gyakran úgy készülnek, hogy a javításuk bonyolult, különleges eszközöket igényel és egyébként is kikötik az üzletben, hogy csak az érintetlen eszköz cserélhető. A kisebb készülékek – telefonok, tabletek, okosórák stb. – viszont általában pár év alatt elévülnek és karbantartás nélkül használhatatlanná válnak. A Greenpeace az iFixit közreműködésével górcső alá vette a népszerűbb termékeket és összeállítottak egy útmutatót a tudatos vásárlók számára, ami bemutatja az egyes készülékek javíthatóságát. A javíthatóság megmutatja, hogy egy készüléket mennyire könnyű szétszerelni, elérhetőek-e pótalkatrészek, ezek mennyire specifikusak és biztosít-e a gyártó javítási útmutatót. Az iFixit emellett folyamatosan értékel új, felkapott laptopokat is javíthatóság szempontjából és több ezer javítási útmutató érhető el a weboldalukon mindenféle eszközre az okostelefontól a teherautóig. Ezeket alapvetően a felhasználók szerkesztik, ezért sokkal közérthetőbbek, mint a hivatalos útmutatók. Ezen útmutatók alapján általános karbantartással, tisztítással, vagy kisebb hibák javításával akár mi is megpróbálkozhatunk otthon.
Vásárlásnál érdemes azt is szem előtt tartani, hogy már sok gyártónak van recycling programja, azaz visszaveszik a termékeiket amikor azok végleg javíthatatlanná válnak, biztosítva, hogy a lehető legtöbb alkatrész újrahasznosuljon.
Ha már beszereztük egy etikus gyártó várhatóan hosszú élettartamú és könnyen szerelhető készülékét, akkor már csak a fenntartható használatra kell odafigyelnünk. A Google adatai szerint egy internetes keresés nagyjából 0,0003 kWh energiát igényel, ami 0,2 gramm CO2 kibocsátásnak felel meg. De ez még csak a jéghegy csúcsa; a szerverközpontok működtetése, a hálózat kialakítása, karbantartása, a folyamatos fejlesztések és az online szolgáltatások mögött álló tech óriások több százezer háztartás energiáját emésztik fel évente. Mi, a felhasználók szintjén egy kicsit lecsíphetünk ebből az energiából és csökkenthetjük a kibocsátásokat pár egyszerű lépéssel:
- Csak akkor kapcsoljuk be vagy akkor használjuk eszközeinket, amikor tényleg szükség van rájuk.
- Húzzuk ki a töltőt a konnektorból, ha a töltésnek vége.
- Ha ismerjük egy weboldal elérését, akkor írjuk be a böngészőbe keresés nélkül. Ha csak bepötyögjük a keresőbe, akkor feleslegesen pazaroltunk el 0,0003 kWh energiát.
- Ne váltsunk HD-re! A videók átlagos minőségben is élvezhetőek, de sokkal kisebb adatforgalmat generálnak.
- A gyakran hallgatott zenéket, kedvenc videókat érdemes letölteni, így megspóroljuk a stream-eléssel járó adatforgalmat.
- Egy forgalmasabb e-mail fiók éves karbonlábnyomát 135 kg-ra becsülik. Fontoljuk meg, hogy valóban ki kell-e küldenünk egy meeting napirendi pontjait, ha utána úgysem tartjuk be…
Források, angol nyelvű oldalak:
https://www.ethicalconsumer.org/technology/shopping-guide/laptops
https://evoraglobal.com/news/sustainability/a-sustainable-internet/
https://www.theguardian.com/environment/green-living-blog/2010/oct/21/carbon-footprint-email
